Osztott-szorzott Brüsszel: finanszíroznák Európa védelmét, csak azt nem tudják, miből

2025. február 04. 20:22

Ha pénzügyi kötelezettségvállalásokról van szó, gyorsan elszáll az európai egység.

2025. február 04. 20:22

A NATO főbb európai tagállamainak vezetői február 3-án, hétfőn Brüsszelben találkoztak, hogy megvitassák a kontinens védelmi képességeinek megerősítésének lehetőségeit – írta a The European Conservative. Az európai vezetők szerint a kontinens védelempolitikája válaszúthoz érkezett, ezért az Európai Unió példátlan mértékű beruházásokra készül katonai infrastruktúrájának megerősítése érdekében. „A COVID-járvány és az ukrajnai háború az ébredés pillanatai voltak” – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök, Hozzátette, 

az új amerikai kormányzat nyilatkozatai miatt az európaiaknak egységesebben, aktívabban kell biztosítaniuk a kollektív biztonsági szükségleteiket”. 

Macron hangsúlyozta, hogy az európai védelmi ipar megerősítése és az európai gyártású fegyverek beszerzésének előtérbe helyezése alapvető lépések a stratégiai autonómia elérése felé. A résztvevők tanácskoztak a védelmi kiadások növelésének szükségességéről is. Megállapították, hogy olyan finanszírozási megoldásokra van szükség, amelyek nem terhelik tovább az Európai Unió amúgy is törékeny államháztartását.

Az EU becslései szerint a következő évtizedben további 500 milliárd euróra (203 ezer milliárd forint) lesz szükség a védelmi hiányosságok megszüntetéséhez,

és ezt a kihívást még bonyolultabbá teszi, hogy nemrég Donald Tump amerikai elnök arra hívta fel a NATO-tagokat, hogy a szövetségesek a GDP 5 százalékára emeljék katonai kiadásaikat, ami jóval meghaladja a tagállamok által jelenleg elért szintet.

A katonai igények növekedésével a finanszírozás továbbra is kulcsfontosságú vitás kérdés.

Franciaország és a balti államok közös uniós adósságkibocsátást szorgalmaznak a védelmi projektek finanszírozására,

míg Németország és Hollandia ellenzi az ilyen intézkedéseket. Egy lehetséges kompromisszum az Európai Beruházási Bank (EBB) felhasználása a védelmi ágazatnak nyújtott hitelek biztosítására, amit 19 tagállam, köztük Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország is támogat. Bár az EBB már megduplázta a védelmi célú finanszírozását, 500 millió euróról 2024-re 1 milliárd euróra növelve azt, és a tervek szerint 2025-re eléri a 2 milliárd eurót, az uniós vezetők még többet akarnak. A politikusok szélesebb körű reformokat sürgetnek, beleértve a védelmi ipar finanszírozására vonatkozó korlátozások feloldását és ágazati kötvények kibocsátását. 

Az európai védelmi ipar megerősítésére irányuló törekvés különösen a németországi, franciaországi, olaszországi és spanyolországi nagy hadiipari gyártóinak kedvezne. Az Európai Bizottság a jövő hónapban fehér könyvet készít a védelemről, amely a stratégiai beruházási prioritásokat és finanszírozási modelleket fogja felvázolni.

Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP

Ezt is ajánljuk a témában

***

 

Összesen 31 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Teréz Pitykéz
2025. február 04. 23:20 Szerkesztve
Lehet nem kellett volna odaadni a hoholoknak a még használható cuccokat … illetve elvárni cserébe valami értékeset… pl mint a Trump a ritkafoldfém készleteket … idiota eu meg ingyen adott mindent ezeknek a geciknek
europész
2025. február 04. 23:15
Egyszeru a megoldas.Nahany ezermillio dollar hitel aminek a felet ellobbizzak a masik felet a nemetek franciak egymaskozt egyenloen szetosztjak a tobbi unios meg fizeti a reszleteket mind a katonatiszt.
csaba-2545
2025. február 04. 23:08
Tőlük kéne megvédeni Európát, a jelenlegi nyugati/spanyol/olasz/skandináv politikusoktól!
madárinfluencer
2025. február 04. 22:58
Az eladósításon bizonyos körök már régóta dolgoznak. A 2008 -as világválsággal indult, de ott még csak három országot sikerült az IMF-nek adósságválságba taszítani, az egyik a Gyurcsány vezette Magyarország volt. A következő menet a 2015-ös menekültválság volt, aminek kapcsán Soros Gyuri bácsi szerette volna, ha az EU minden illegális bevándorló után komoly hitelt vesz fel. Utána következett a kis Greta Thunberg vezette zöld mozgalom és a zöld átállás. A következő csapás a covid járvány volt, amihez óriási pénzek kellettek. Na de ez mind semmi az Ukrajnai háborúhoz képest, ami mindent visz. Ursula von der Leyen ukrán zászlóból varrt kösztümje a világ legdrágább ruhája lett.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!